top of page

shoes by Ed'...

Kezdhetném azzal, hogy jómagam is egész fiatalon
szívtam magamba a kézművesség iránti szeretetet, de nem mondhatom, mert nem így van:)
Egészen már irányba orientálódtam ( tánc, zene), végzettségemet tekintve pedig újságíró vagyok.
Arról már egész fiatalon tökéletesen meg voltam győződve, hogy a kézügyességem valaki másban alakulhatott ki, nem engem szemelt ki gazdatestnek.
Természetesen ahogy az lenni szokott, a közeg és a ” burok”, ami körbevett, csak és kizárólag
olyan emberek sokasága volt,akik varrtak, horgoltak, hímeztek,kötöttek körülöttem …én pedig azért sem:)
Így volt ez egészen három évvel ezelőttig, amikor is a fiam születése átformált sok tekintetben.
Nem elégített ki a vele való otthonlét ( születése előtti pörgő életvitelemből kifolyólag), tudtam, hogy még valamit kell csinálnom, ha már 24 órából áll egy nap.
Ekkor megvarrtam kézzel életem első puhatalpú kiscipőjét,  saját kézzel készült.
A Puhacipőkkel kezdtem, majd továbbszellemültem,és idővel jöttek a Nyoszorka, Hagymácska babáim, ami a gyerekek körében nagyon népszerű, majd Olívia a nyúllány,Macibari ( aki egy érdekes keresztezés szülötte) és mára kiegészült a repertoár az Ökovirág-kollekcióval ( Öko-csokrok, zsebkendő tartók, hajdíszek, tárcák,stb, és Edushka-val.
Mindennek csak annyi a titka, hogy a puszta két kezemmel készülnek, törekedvén arra, hogy a legaprólékosabb munkával legyen meg a végeredmény.
Összegzésként egy válasszal zárnék, ami sokak ” Gondoltad volna, hogy ezt fogod csinálni?” kérdésére felel:
Nem, soha nem gondoltam, de most ez a mindenem!
​I would start with the fancy phrase, that since my childhood I prepared myself being an artist, and I was impressed by the love of handicraft when I was only 6...but actually I did not.:)
To be honest I was orientated to  different arts - music and dance- and as my profession, I am a journalist.
However my immovable persuasion, as a little child, was that I am not a corpuscle to create things by my own hands.
As usual, the medium and the "case", which I was surrended by, were only people who could make incredibly wonderful handicrafts; they were sewing, crocheting, bindig....and I did not for doing's sake.
But after my son's birth, something really changed....me myself. I was dissatisfied though just being at home all the time, after a huge whirl of my life, I knew I must do something else, if a day is 24 hours. So I made my first handmade soft- treaded shoes. I began with  soft-treaded shoes, then later on I got "unworldly" and made my Nyoszorka and Hagymácska dolls, which are very popular among the children. Next I continued with Olíva the rabbit girl, Macibari -who is a lovely mixed creature-, and by now the stock-in-trade completed with the collection of Ecoflowers - eco bunches, tissue holders, hair trimmings, purses ect. and Edushka.
The secret is I make them by my own hands and heart to be very detailed, human and personal.
To sum up I would finish it with an answer for an everyday question;
" Have you ever thought of doing this?"
NO, I HAVE NEVER THOUGHT OF IT, BUT NOW THIS IS MY LIFE! :)

bottom of page